SeparatorLedsClock logo
Menu Shadow
Menu Shadow

Bináris

Ismereteink szerint Pingala ókori indiai matematikus mutatta be először a bináris számrendszert i.e. 800-ban. Az ókori Kínában íródott klasszikus I Ching-ban leírt hexagrammok sorrendbeli bináris elrendezését a 11-ik századi Shao Yong kínai tudós és filozófus végezte el, amely megfelelt a 0-tól 63-ig tartó decimális számsornak - ennek ellenére nincs bizonyíték arra, hogy Shao értett a bináris számrendszerben történő műveletek elvégzéséhez. 1605-ben Sir Francis Bacon egy olyan rejtjeles írásmódot mutatott be, amelyben az ABC betűit bináris betűsorokkal helyettesíti s így egy rejtett üzenetet tud kódolni egy tetszőleges szövegtestben két eltérő betűkép használatával. A bináris kódolás fontos mozzanataként hozzátette, hogy ez a módszer bármilyen más formában is használható, feltéve, ha ebben a formában kétfajta eltérés tisztán megjeleníthető.

A modern bináris számrendszert teljes egészében Gottfried Leibniz dokumentálta a "Explication de l'Arithmétique Binaire" c. munkájában a 17. században. A Leibniz által leírt rendszer nullát (0) és egyest (1) használt, mint a mai bináris számrendszer. 1854-ben George Boole brit matematikus egyik kiadott művében egy olyan logikai rendszert részletezett, amely később a "Boolean algebra" néven vált ismertté. Ez a logikai rendszer nagyon hasznosnak bizonyult a bináris számrendszer megalkotásában, különösen elektromos áramköri alkalmazásban. 1973-ban Claude Shannon az MIT-nél beadott diplomamunkájában a Boolean algebrát és a bináris számtant alkalmazta elektromos relék és kapcsolók használatával a történelemben először. A "Symbolic Analysis of Relay and Switching Circuits" címmel megalkotott diplomamunka megalapozta a gyakorlati digitális áramkörtervezést. 1937-ben George Stibitz, aki akkor a Bell Labs-nél dolgozott, megalkotott egy relé-alapú számítógépet, amelyet "K Modell"-nek nevezett el (K, mint "Kitchen" - Konyha - ahol összeszerelte a gépet) és amely bináris számolásra volt képes. Ezek után 1938 második felében a Bell Labs egy teljes kutatóprogramot engedélyezett Stibitz vezetésével. Az 1940 Január 8-án elkészült számítógépük bonyolultabb műveletek elvégzésére is képes volt. 1940 Szeptember 11-én a Dartmouth Főiskolán megrendezésre került Amerikai Matematikai Társaság konferenciáján Stibitz képes volt a számítógépnek parancsokat küldeni telefonvonalon keresztül telex segítségével. A konferencia részvevői közül néhány: Neumann János, John Mauchly és Norbert Wiener, akik tanúi voltak a bemutatónak és írtak is róla az emlékirataikban. (WEB)

Neumann János az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Ő irányította az EDVAC – az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is – megépítését 1944-ben, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. A számítógépnek köszönhetően világszerte óriási tekintélye lett. Ennek a számítógépnek a terve és az ő továbbfejlesztett elmélete (Neumann-elv) alapján készülnek a mai számítógépek is. (wikipédia – Neumann Jánosról)

Separator
© Archidea Kft. | Generated: 2018-02-22 23:06:58 | Weboldal készítés